"Válasz"

Pár napja olvastam egy blogbejegyzést, amiben azt ecsetelik, hogy a székely lányok mekkora k*rv*k.(link) Amikor elolvastam, nevetségesnek tűnt, de amikor már másodikszor, akkor azon kezdtem gondolkodni, hogy, aki egy ilyent megír, annak nagyon rossz tapasztalatai lehetnek, jól átcseszte az élet ha csak "ilyen" lányokkal hozta össze.
Érdekes vagyunk mi emberek, és az emberek gyűjtőnév alatt értem a férfiakat, nőket egyaránt. Ez az illető azt ecseteli, hogy a CSAJOK...így meg úgy. Biztos igaza van valamilyen szinten, de azért kiállok a saját nemem mellett, megfűszerezve, egy sztorival.
5 évvel ezelőtt, amikor épp, hogy zsenge egyetemista lettem, "jártam" valakivel. Azért tettem idézőjelbe, mert én úgy éltem meg, lehet ő nem. Nyár közepén ismerkedtünk meg, ő Kolozsváron, én otthon, de hát ősztől egyetemem, és akkor minden vagány lesz. Persze, hogy nem így alakult, ő közben megismerkedett egy másik Katával, én egy másik fiúval, de mégis szerettem volna "lezárni" a dolgot. Így hát megegyeztünk egy találkozási helyet, ami a Farkas utcai templom volt, és hogy utána megyünk istentiszteletre. Volt annyira gerinces, hogy "szakítani" elhozta a másik lányt, (akinek a létéről, mindaddig mit sem tudtam), engem az ájulás kerülgetett, igenis hülyén éreztem magam és a másik lány is.  A beszélgetés kb. két percet tartott, bemutatott egymásnak, és szembesültünk a ténnyel, h templomozás nem lesz. 3 évvel később a fiú legjobb barátjától tudtam meg, hogy, kedvelt engem, szimpatikus voltam, de hát ő egy szűz lánnyal mit kezdjen. (jelen esetben a szűz lány fogalma azt takarja, hogy az első csókot nem sieti el, és együtt alszik a fiúval, de nem történik meg az aktus.) Szemembe képtelen volt megmondani, hogy mi a baj, és szerintem egy elég aljas húzással közölte velem a dolgokat...Ha netalán te kedves olvasod, én nem haragszok, csak itt az ideje, hogy megtudd a véleményem:)
A két blogbejegyzés alapján a következőt vontam le:  a lányok k*rv*k, a pasik t*k*tl*nek????!!!! És még annyit elárulok, hogy székely volt:)

ÓÓÓ, ti pesti srácok!

Olykor nagyon nevetségesek tudnak lenni, pláne azok, akik bulikban próbálkoznak. 3 példát szeretnék megemlíteni, hogy ti is értsétek miről beszélek:)
1. Egy sötét, félelmetes, hangos pincében, a falnak támaszkodva állok, vigyázkodok ügyesen, egyszer odajön egy pasi és azt mondja: ezt a szörnyűséges helyet, hogy bírja egy ilyen törékeny lány? Szóhoz sem jutottam, ő készségesen folytatta a mondókáját: szeretett volna megmenteni, elrabolni, elvinni magával. Annyira beleélte magát, hogy szerintem a lelki szemei előtt már száguldoztunk is a boldogságunk felé, legalábbis az ágya felé mindenképp.
2. A másik érdekes szituáció: ülök, miközben dübörög a mizumizu. Erre odavágódik egy menő csávesz: értsd: fényes nadrág, ing, ami jobban feszült, mint rajtam a póló, és egy hegyes orrú cipő. (Orsi neked tetszett volna:P) Bemutatkozik, jelzem azon nyomban el is felejtettem a nevét, aztán bedobta a nagy szöveget: hogy legóztam-e gyerekkoromban. Hát ki is nyilvánítottam a véleményem, kertelés nélkül megmondtam, hogy ennyire ócska szöveget nem hallottam és legyen szíves engedje el a kezem. Kicsit nehezen értette meg a drága, hogy nem vagyunk egy hullámhosszon. Szerencsére hamar vigasztalódott. Kb. két perc kellett, hogy túl legyen az egészen.
3. Aztán vannak azok a fiúk, akikkel beszélgetünk, általános zagyvaságokról, hogy mit iszol, milyen a buli és ehhez hasonlók, de amikor megtudja, hogy "A Erdélyből" jöttem UFÓként kezd kezelni, épp, hogy autogramot nem kér. És el van ájulva, hogy milyen szépen beszélek magyarul és, hogy ez "tök jó"...

Persze, vannak egyszerű, de mégis pótolhatatlan, jószívű, kedves emberek, de ennek a bejegyzésnek a célja a    szekálás volt, nem pedig utóbbiak dicsérete, de azért is mondok annyit: Le a kalappal előttük. :)

Élményfürdő

Szinte egy éve él bennem a vágy, hogy egyszer elmenjek egy éjszakai fürdőzésre. Teljesen felszerelkezve nekivágtunk az útnak. Én talán túlságosan is fel voltam szerelve: egy fazék és volt a táskámban, ami két liter víz elfér:) A bejáratnál a biztonsági őr kacagott is, valami ilyesmit mondott:
-Jól látom, hogy az egy fazék? ez tényleg egy fazék. Lesz vacsi is?
Kipróbáltam csómó csúzdát, medencét, és olykor későn esett le a tantusz, annyira el voltam varázsolva. A csúzdáknál voltak izgalmas pillanatok, amikor nem tudtam eldönteni, hogy a sötéttől kellene félnem, vagy attól, hogy a bugyim leviszi a víz. Mindenkinek javaslom és ajánlom, hogyha lehetősége adódik, legalább egyszer, menjen el és próbálja ki, mert megéééééri.
Mindezek mellett láthattam, egy egész halom meztelen, kigyúrt, tetovált pasit. (Zsenya rád nem vonatkozik a következő rész:D:D:D) Nekem inkább viccesnek tűntek, tűnnek az ilyen pasik, és ha rájuk nézek nem az jut eszembe, hogy hűűűűha, hanem, hogy szegény pasik. Vajon nekük jó ez? Ilyen felfújva lenni??? Amúgy is, az ilyen pasik többsége a nagymellű, felfújt szájú, plasztik lányokra bukik. És ami érdekes, ezekből nem igazán láttam sokat, sőt, azt hiszem egyet sem.
A hazaút meg azért sikerült érdekesre, mert rengeteg ember volt egy buszra, és lehetett látni, hogy nem fogunk felférni. Beálltam a tömegbe, és azon vettem észre magam, hogy valaki fogja a derekam, taszít előre és egyszer csak feltesz a buszra. Igen, itt is tolongnak az emberek, senki sem maradna szívesen a hidegben, akár egy percet sem. Végül is nekem jót tett, gondolom ő is felvergődött.
XOXO

Budapest reloaded

A lehető legrosszabbra voltam felkészülve, szóval így meglepetés nem nagyon érhetett. Szinte egy hete itt vagyok, és a tegnap pattant el igazán a húr. Amióta itt vagyok próbálok internethez jutni. Elviekben egyszerű feladat, 4 lépésből áll, de mindenik lépésnél nekem egy nap kellett. Lényeg, hogy most már van. Amúgy az is vicces, hogy hárman vagyunk a szobában, és két kábel van, nem, nem lehet húzni egy harmadikot, hanem meg kellene osztozni rajta. Érdekes gondolat. Nemhogy asztal legyen elég:)) Hálát adok, hogy az ágyon nem kell osztozni. Ez már tuti egy dolog. 
Jól vagyok, minden rendben, szerencsére nem kellett térdig gázolnom a koszban.Valójában itt Pesten tudatosult, h mennyi csomagom van. Az első buszra, ami jött fel sem ültem, ugyanis nem tudtam egyedül felmászni. Aztán rájöttem, h igenis vannak rendes emberek, egy pasi segített, míg három suhanc röhögött. Na megérkezek Óbudára, h rövidítsek felültem egy buszra,az hosszabb útra vitt. Az utca jó volt ahol voltam, csak épp a végén a 70-es házszámnál, és a 35-re kellett mennem Ott búslakodtam, egy villany telep előtt s hát jön egy éfrfi, kérdezi mit keresek. Elmondja, h nem jó helyen vagyok, nagyon is nem jó helyen, majd tovább megy. Elindultam lógó orral, hát visszajött s mondta ha nem vagyok félős ő elvisz. Meg sem fordult a fejemben, hát nagy kárt nem tudott volna tenni, mert ami egyszer elszakadt az összevarrhatatlan. így hát bepattantam és nem győztem hálálkodni.
Lett szobám, azóta kettő is:) Elsőre olyan szobába raktak, ahol már volt három lány. Ezt sajnos éjjel egykor tudtam meg, amikor hazajött a lány, akinek épp az ágyában aludtam. Hófehérke effektus, csak épp én voltam Hófehérke. Viszont van jó oldala is a dolognak, azóta összebarátkoztunk, ő egy ukrán lány, akivel gyakorlom az angolt és ő velem a magyart. Másnap reggel igényeltem új szobát, akkor még csak egy lány lakott itt. Kovács Márta-már a nevétől tapsoltak a füleim:) ezek a Márták és Kovácsok, úgy látszik mindig is befolyásoló részei lesznek az életemnek:) Jelzem a szobában nem volt asztal, se fogas, se szemetes. A fogast a tusolóból szereztem, ez nem lopás, ez túlélés:D Az asztalt a raktárostól kértem, és úgy néz ki, hogy ma seprűt és felmosót is fogok kapni, mert nem merek lelépni cipő nélkül a padlóra. Pedig én nem vagyok kényeske. 
Voltunk a kínai piacon, Kristinával, ő az ukrán-magyar lány, kinéztem egy olyan haaaatalmas és színes ernyőt, csak már kapnám meg az ösztöndíjat:) És életemben először alkudtam. Vettem egy magassarkút, ami 2500 Ft lett volna, de 2000-re lebeszéltem:-> Tőlem ez már teljesítmény.
Az egyetem óriási, hatalmas, pompás, impozáns. Tegnap sikerült eltévednem ügyesen, remélem ma nagyobb sikerem lesz:) Bent voltam, egy órán, nagyon tetszett, látszik, hogy foglalkoznak a diákokkal. Szinte 5 percenként néven szólította a tanárnő a diákot, kétszer én is felszólaltam, ha már ott vagyok:D:D:D Szóval itt nem lesz meg az esélye annak, hogy a saját tanárod nem ismer meg, és azt mondja, h talán tanítom Önt..:)
Sajnos már egyedül helyszínelek. Első nap mikor sétáltam erre-arra, akkor realizáltam, hogy tavaly milyen szerencsés voltam, hogy itt volt nekem Andi, és nem kellett egyedül bolyongni. Viszont az a jó, hogy van Katinka, Boti, és Krisztina, és ők ríli grét emberek:)


XOXO. Kata

Tusványos

Megkésve, de annál nagyobb szeretettel.
Nekem szerdán kezdődött az élet Tusványoson. Sikerült a lehető legnagyobb melegben megérkeznem, és ahogy odaértem a táskám behajítottam a Dimikéék gardróbjába, és rohantam is találkozni Cs. Katával. Hőség volt, még este fél 8kor is, a fene gondolta, hogy 8-kor akkora vihar lesz, hogy a sátrak egy része az erdőben, másik része össze-vissza a levegőben fog állni. Egy sörrel a kezünkben bemenekültünk a Csűrbe, ahol hálistennek egy egész jó buli kerekedett, ami egész reggelig tartott számomra. Mikor hazaértem, elszörnyülködve konstatáltam, hogy a lábam nagyon sáros, nem beszélve a szandimról. Talán kölcsön kellett volna kérjem Katának a habkövét, a megtisztításhoz, de akkor ez még nem volt számításban sem.

Csütörtök este, Magna Cum Laude koncertre bevágódott Bandóm. Az odaérkezéséről is írhatnék egy blogbejegyzést, eléggé izgalmas volt, de nekem csak annyi jutott belőle, hogy a telefon másik végéről próbáltam nyugtatni és tartani benne a lelket. Koncert lejárt, vissza a házhoz, el a cók-mókot és sátorhúzás. Mindezt 11 után, egy olyan helyen, ahol a madár sem jár, csak egy román szomszéd lakik, jobbról az Olt, balról valami erdő. Én már akkor féltem a medvé(k)től. Mindezek mellett, áram nem volt, így telefonnal és kézi lámpával lett "otthonunk". 12 után, sikeresen visszavergődtünk a táborba, és belevethettük magunkat az éjszakába. Ki mélyebben, ki kevésbé. Volt, aki nem itta meg a talpra esett sört, volt, akinek a hófehér cipőjéből azóta sem jött ki a sár, volt, akinek azt ígérték, hogy élve haza nem méssz Tusnádról, volt aki egy "fedél" alatt bulizott olyan személyekkel, akikkel nem épp volt "kellemes", volt, akin 3 felső volt, 3 különböző személytől, volt, aki addig visított, hogy másnap nem volt hangja, volt aki elment pisilni és megivott két abszintot, volt aki nem tudott egyenesen járni, főleg abból volt bőven:)
Pénteken sziesztáztunk, és már kevésbé volt ilyen izgalmas. Azt hiszem, hogy rég nem kacagtam annyit, mind pénteken. Megtanultam átlátni a falon :D Hubának és Bandónak köszönhetően sok viccet hallgathattam meg, és kacaghattam rajtuk. De a legnagyobb vicc az volt, amikor beültünk enni a közeli "étterembe". Úgy kezdődött, hogy Edináék elmentek WC-re, mert hát máshol nem igazán lehetett, aztán úgy döntöttek, hogy megisznak egy sört s egy vizet. Majd csatlakoztunk mi is. Közben rendeltek egy szegényes szalmapityókát, amit kiegészítettünk rántott sajttal, hússal, de nem egyszerre rendeltük meg, hanem 5 perc eltéréssel:-" Nagyon határozottak voltunk. No, de a lényeg: kihozza a pincér a tányért, kést villát, erre Bandó: nekem nem kell kés, van nekem bicskám. Azt hiszem elmenne ki az abszolút paraszt kategóriás viccek közé:D
Szombaton megpróbáltunk hazajutni, vonattal, de a CFR úgy gondolta, hogy megviccel így törölték a vonatot, amivel szerettünk volna hazamenni. De végülis jól jártunk, mert költséghatékonyak és időtakarékosak voltunk:)
Még sok ilyen Tusványost Nekünk!

Gipsz vs Súrlópor

A kreativitás néha kínoz, így van amikor gyöngyöt fűzök, vagy éppen gipszet öntök, s dekupázs technikával kidíszítem:) Az utóbbit próbáltam a múltkor gyakorlatba ültetni, de-hát nem voltam elég figyelmes. Az történt, hogy megkavartam a gipszet, de nem lett elég a formába, így gondoltam kipótolom. Nem voltam elég fi atent, és hát ...nem lövöm le a poént. Szinte 24 óra elteltével eszembe jut, hogy nekem van valahol egy gipsz akármim, eddig megkötött a formában, ki lehet venni, hogy száradjon ki. 

Megyek, nézem, hát nem kötött meg, pláne ott ahol kipótoltam. Szaglászom, tapogatom, túl illatos, túl selymes, túl puha, ez nem lehet gipsz, s pláne, hogy meg sem kötött. És akkor leesett az 50 banis, hogy én súrlóporral kavartam össze a gipszet. :D:D:D

Azt hiszem, hogy várhatnám, hogy megkössön:)

Kép riport

Eu tábor-visszatekintés

Számomra tanulságos hét volt...Kezdeném az elején. 

Hétfő: a 10 órai indulás nem épp jött össze, különböző okokból, és nem a mi hibánkból, ugyanis mi időben ott voltunk. Talán először. Az út, hosszú, fárasztó és a Bucsin nem kíméli senki gyomrát. A kipakolást követően, belevethettük magunkat a munkába, Levi urunk és parancsolónk vezetésével. Mindazok mellett, hogy július elején olyan hideg volt, mint a kútban és a sör nemigen csúszott, mi jól éreztük magunkat. Hétfőn, én fél halott voltam, különböző okokból, mindezt tetőzte az, hogy jéggé fagytam. Reménykedtem az este meleg tusolásban. Pechemre nem jött össze. Így a puha takarómba csavartam magam, és próbáltam felmelegedni. Fél óra elteltével, Levente barátom közölte velem, hogy van meleg víz. De ki nem bújtam a paplan alól. 

Kedden, szerdán félig szétszedtem a fürdőt. Egyik nap a csap maradt a kezemben, másik nap a tusoló rózsa. Csütörtökön féltem bemenni, attól tartottam, hogy odaüt egy csempe, vagy a kagyló rám esik, vagy a tükör le"duvad" a falról...ne beszélve a WC-ről. 

Szerdán, megtudtam, hogy akkor vagyok a legszebb ha felszabadult vagyok

Pénteken rájöttem, hogy vannak még őszinte emberek, és hogy milyen jó is elbeszélgetni velük. És milyen jó az, ha valaki 350 kmről is ugyanúgy látja a dolgokat, mint én. 

A szombati nap volt a csúcs. A reggeli órákban, a mi kis csapatunk jó hangulatban volt, a fáradtság, alkohol kifejtette hatását és csak kacagni tudtunk saját nyomorúságunkon. Viszont, amivel a nap végső részében kellett szembesülnöm, az nem volt kellemes. Kiteszed a lelked, fizikailag nulla vagy, hajtassz, hogy másnak jó legyen, és akkor köszönetként azt kapod, hogy te GyP-s vagy. És talán igaz. A mai világban, ki az a hülye, aki ingyen dolgozik, aki másért dolgozik, akinek az az öröm, ha más jól érzi magát, és ezt el is ismerik. No, de szerencse, hogy egyesek GyP-snek tartanak, így megszületett egy tökéletes csapatnév:) 

Sajnos, annyira romlottak vagyunk, és annyira nem tudunk embereke lenni, hogy már játszani is elfelejtettünk. Ahogy egy lány fogalmazott, a dzsungel törvényei uralkodnak mindenhol, még egy táborban is, és sajnos az elmaradhatatlan korrupció. Nem kell csodálkozni, hogy hova jut a társadalom, ha mi, fiatalok nem tudunk korrekten játszani, legyen ez nyerés vagy veszítés. Mind2 az élet része. 

GyP-sek ide vagy oda, én jól éreztem magam, jó volt együtt dolgozni, még akkor is ha egyesek úgy látják, hogy nem végeztünk tiszta, és korrekt munkát. Ami tőlünk telt megtettük. Legalább mi barátok tudunk lenni, anélkül, hogy valaki venne egy láda sört és egy liter pálinkát...(de ha megteszi, akkor még jobb barátok leszünk:D) 

U.I. Kicsi Boti:) szülinapodra kapsz majd egy fotóst és 50 pengőt:) 

Nemcsak a románok szotyiznak

Ma reggel, mikor mentünk a 4,6-sal egyetemre, furcsa, eddig nem észlelt "élményem" volt. Eddig csaki a jó oldalát láttam, tapasztaltam Budapestnek, de a ma reggeli, eléggé strange volt. Felült pár roma, éz szotyiztak. Láttam Kolozsváron is szotyizó embereket, és ez a megszokott, hogy a románok szotyiznak és köpködnek. Az elmúlt hónapok során annyi órán hallhattunk a romák jogairól, és hogy ők is emberek...De akkor miért nem viselkednek úgy?
A fiú max 20 éves lehetett...kinyílt az ajtó és ő kidobta a megállóba a héjat az ajtón, amikor lépett fel egy nő. A nő megszólította, hogy ez nem szemetes, és miért nem a kukába dobja, mire a pasi a következőt mondta: "lát itt szemetest, magán kívül?" Na mondom szééééép. Hogy itt is vannak ilyenek:):D

Nemcsak a románok szotyiznak

Ma reggel, mikor mentünk a 4,6-sal egyetemre, furcsa, eddig nem észlelt "élményem" volt. Eddig csaki a jó oldalát láttam, tapasztaltam Budapestnek, de a ma reggeli, eléggé strange volt. Felült pár roma, éz szotyiztak. Láttam Kolozsváron is szotyizó embereket, és ez a megszokott, hogy a románok szotyiznak és köpködnek. Az elmúlt hónapok során annyi órán hallhattunk a romák jogairól, és hogy ők is emberek...De akkor miért nem viselkednek úgy?
A fiú max 20 éves lehetett...kinyílt az ajtó és ő kidobta a megállóba a héjat az ajtón, amikor lépett fel egy nő. A nő megszólította, hogy ez nem szemetes, és miért nem a kukába dobja, mire a pasi a következőt mondta: "lát itt szemetest, magán kívül?" Na mondom szééééép. Hogy itt is vannak ilyenek:):D

Egy csodálatos elme

Nem filmkritikát akarok írni, se filmelemzést, hiszen abból van bőven, és nálam elismertebb emberek elemezték, boncolgatták ezt a sikeres filmet. Csupán a saját gondolataimat emelném ki, amik megragadtak engem.

Amit üzen nekem a film, az, hogy ki kell tartani az a személy mellett, akit szeretünk, jóban-rosszban. Tudom, hogy elcsépelt, közhely, de ez a film tökéletesen bizonyítja, hogy milyen gyötrelmekkel, áldozathozatallal jár egy párkapcsolat. Kb. a közepe felé, John Nash feleségének azt mondja valaki, hogy milyen szerencsés a férje, hiszen egy ilyen kitartó, odaadó felesége van. A nő válasza csupán annyi, hogy inkább szerencsétlen. Voltak nehéz pillanatok, sőt azt hiszem az egész életük nehéz pillanatokból állt. De kitartottak egymás mellett. A mai rohanó világban ritkán látunk ilyent. Ha gond van, hátat fordítunk a másiknak, elválunk, szakítunk, oldja meg mindenki, ahogyan tudja. Ha tehetném, ide egy számot linkelnék: Te majd kézen fogsz és hazavezetsz-nem mindenben releváns, de a lényege átjön. Én is egy ilyen társra vágyok! Akit ha éjjel kettőkor felhívok, hogy beteg vagyok, az nem azt mondja, hogy miért ébresztettél fel, hanem felhívja az első orvos ismerősét. :)

Másik dolog, ami érdekes számomra, hogy ebben a filmben is egy zseniális ember életét ismerjük meg. Egy olyan ember életét, aki bizonyítani akart, aki a legjobb akart lenni, egy olyan területen, amit nem volt egyszerü meghódítani. Persze sikerrel járt. A végén ő aratta le a babérokat. És nemcsak John Nash élete alakult így, hanem David Helfgotté is, csakhogy témánál maradjunk. Mindezért, szerintem, borsos árat fizetett. A skizofrénia, mint mentális betegség keresztbe vágta az életét, nem tudott úgy örülni a sikereinek, ahogy egy egészséges ember tenné. Vagy épp, hogy tudott örülni a maga módján, de a társadalom által meg volt bélyegezve. De talán csak így érhetett el ilyen sikereket? Kellett mindehhez a betegség? Ha nem lett volna beteg nem is ismerték volna el? Vagy ha nem akart volna nagyot mutatni az ő pályáján nem lett volna "beteg"? Ezek a kérdések végig szaladtak az agyamon, amin lehetne filozofálni, de szerintem már az is elég, hogy megszületettek, legalább kérdés szintjén.

A szomszédom lelkész volt, sokáig nem értettem, hogy miért kellene féljek tőle, miért kerülik őt az emberek. Ilyen nagy szavak keringtek, hogy bolond, őrült, idegbajos. Én 5-6 évesen nem igazán értettem, hogy miről van szó, csak azt hallottam a nagyoktól, hogy belebolondult a sok tanulásba. Rengeteg időnek kellett eltelnie, ahhoz, hogy megértsem: ő is valakinek a kedvére akart tenni, a legjobb akart lenni, de ezt a terhet nem bírta elviselni, így összeroppant és egy olyan szintre került, ami már nem volt emberi, a felesége elvált tőle, gyermekei nem látogatták, az idős édesanyjára támaszkodhatott csak, de azt hiszem, hogy ő is félt tőle, a dührohamaitól. Pedig valójában jó ember volt, elismert ember, csak a betegsége nagyon mélyre taszította.

A sikerért minden esetben ilyen árat kell fizetni? Akkor inkább nem viszem túlzásba a tanulást:-"

Diááááááknapok!!!

18. Diáknapok, nekem CSAK a harmadik.
" Kolozsvár, május, őrült, éjszaka, nappal, láz, felráz, magáz, megállsz, felállsz, jótállsz... de jó, helló (kittike), kihív, ivás, társ, sírás, barát, csapat, sírás, Szamos, szerelem, a ló farkánál, , virág, fáradsz, pörgés, alkohol, játék, érték, mérték, nyáron, álom, Egy év múlva.." Kiválogattam azokat a szavakat, amelyek rám is érvényesek voltak...
Szerdai izgalmas utazásom után megérkeztem Kolozsvárra, és fél óra múlva már robogtam és karkötő kivenni. Aztán végül bekeveredtem a nagyfőnökök gyűlésére, majd onnan rohantam tovább próbára:) Ez volt az első éjszakám, amikor aludhattam volna normálisan, de a szervezetem nem engedte, egy kicsi betegség megkínzott, majd reggelre a bölcsességfogam is úgy döntött, hogy előjön:)
A csütörtöki felvonuláson és bemutatón nem ihattam semmit, ugyanis gyógyszert szedtem, amit nagy nehézségek árán tudtam beszerezni, ugyanis kiderült, hogy nem olyan egyszerü otthon gyógyszerhez jutni, csakis orvosi recepttel. Csütörtök estével elkezdődött a "nemalvás" időszaka. A 4 nap alatt 7és fél órát aludtam, ami nem épp sok. 
Számomra a legjobb nap a szombati volt:) Táncmaraton. Igaz, úgy indultam, hogy ezt nem élem túl, ugyanis akkor éjjel nem aludtam semmit, mondhatom úgyis, hogy buliból mentem táncmaratonra. Igaz, megittam 3kávét, egy energiaitalt, és nem tudom mennyi vizet. Misike párommal keményen harcoltunk, táncoltunk. Nagy buli volt! :) Talán egyik legnagyobb az idén:) 
Gondolom mondanom sem kell, hogy a szombati bulira sokat nem kellett innom, ahhoz, hogy hamar spicces legyek. De innen sem siettem haza, reggel 6 felé még sétáltunk a református teológia felé. 
Az idéni diáknapok valahogy más volt, legalábbis számomra. Nem éreztem annyira csapattagnak magam, pedig részt vettem, azt hiszem a tőlem telhető legnagyobb mértékben mindenben, de mégis. És....jó volt:) Jó volt, mert ott voltak a csajok, a pasik, a kacagások, a táncolások, a bulik, a nemalvások, a jövésmenés, az ölelések, a fáradtság, a mérgelődés. Aminek igazán örülök, hogy Kittykével egyre közelebb kerülünk egymáshoz, és hogy olyan emberek barátságát, bizalmát sikerült elnyernem, akikről soha nem gondoltam volna, hogy valaha az életben az ő vállán fogok sírni, vagy éppen egymást ölelve jövünk haza a bükkből. 
Mindenképp eredményes volt az idei diáknapok is, nemcsak a helyezés szempontjából, hanem a saját életem szempontjából is. Főleg, hogy a hangom úgy elment, hogy hétfőn nem is tudtam beszélni:D
Találkozunk jövőre:)!

A vonat nem vár...

Szerda reggel 05:50-kor kipattantam az ágyból, vonatra sietvén. Sajnos a vonatot nem értem el, ugyanis a Keleti pályaudvar mérete se a kolozsvári,  se a sztgyörgyivel nem azonos. Amíg megtaláltam a jegyest, addig eltelt 5perc, valaki előre engedett, látta, hogy nagyon ideges vagyok...jeggyel a kezemben, hátizsákkal a hátamon rohantam a vonatra, de a vonat nem vár...Így szépen ott maradtam:D 
Az információs irodánál felvilágosítottak, hogy van egy vonat 07:23-kor, de a  nyugatiból. Átrohantam oda, amennyire lehet rohanásnak nevezni. és ezt a vonatot elértem:D
Csupán Püspökladányig utaztam, ott vártam másfél órát, aztán tovább Biharkeresztesre. OTt kiderült, hogy stoppal vagy taxival tudok elmenni Váradra, ahol még vagy 3 órát kellene várjak a vonatra. A taxi drágának bizonyult, így stoppoltam. Szerencsére egy rendes pasi felvett, és még el is vitt a kolozsvári útra, ahonnan tovább kellett haladnom. 
Alig álltam pár perce, mikor valaki megállt, és felvett. Egy baptista lelkész volt, akarom mondani kettő ős egy hívő. Kicsit hosszú volt az út...De az Úr áldása tuti, hogy az életemen lesz:D

Minden jó és rossz....

Már kezdtem örülni, hogy semmi rossz nem történhet velem....

Az elmúlt napokban, azért voltak jó dolgok is, de persze a rosszak sem kerültek. Egy rossz, egy jóóó:) Tegnap voltunk Critical Mass-en, kb. 30ezer bicajos...nagyon de nagyon jó érzés volt Budapest utcáin száguldozni.
De mindezek előtt kedvemet szegte egy ellenőr néni. Mivel le volt járva a diákigazolványom, ami csak 60 napig volt érvényes, és én biztos voltam benne, hogy 90...Így kaptam egy bűntetést. Ha holnap kifizetem, akkor csak 2000rel gazdagítom a BKV-t, de ha nem, akkor 12....:-<

Aztán péntekről és tegnapról készítettem pár nagyon jó fotót, ma mikor fel akartam másolni a gépemre, hát azt mondja, hogy formázzam mielőtt használnám....Isteni! szerencsére Garyvel megoldottuk, hogy a szükséges képek megmeneküljenek...

Próbálok hazajutni Kolozsvárra, legolcsóbban, és hát nem olyan egyszerü....szinte 5ször kellen átszálljak...valahogy nem vicces....

Május elseje, és itt esik az eső, ülhettünk a négy fal közt...annyira nem élveztem.

A holnapi bemutatómhoz, a párom, a lengyel lány, nincs itt. És az a baj, h egyáltalán nem jelentkezett az ő részével...Így valószínüleg holnapról elmarad, és én csak ez miatt jöttem vissza:(:(:(( ááááááááááá

És a jó dolgok:) Van két nagyon jó lakótársam. Talán a legjobbak eddig:) Ma közös családi ebéd volt, és méghozzá milyen jó:D :D :D
Pénteken voltunk egy fergeteges Csík zenekar koncerten, ugye Andi?:D:D:D
És a görkori:) igaz egyszer volt a lábamon, és akkoris egy 5 éves gyerek gyorsabban bicajozott, mint ahogy én mentem:-"

A diploma s a képek..

Aki azt hinné, hogy Kolozsváron nem történt semmi velem, azt megnyugatom, hogy nem így volt.
Megegyeztük Mártussal, hogy elmegyünk az egyetemre, hogy kérjük ki a jegyeinket. 11kor lett volna a találka. Fél 11 felé kaptam egy smst, hogy késni fogok, csak azt nem írta, h mennyit. Elmentem az egyetemre, ahol azt mondták, hogy kész vanna a diplomák, ki lehet venni, Gyorsan hívtam Mártust, hogy menjünk az Echinoxba, mert 12ig vannak ott, és volt fél12kor. Szépen, magassarkúsan kiballagtam az avram iancu térre, ahol csatlakozott hozzánk még Ribancz Lóri is, még szerencsére. Odaértünk 12 előtt pár perccel.
Mártusnak kiadják a diplomát, de nekem nem...mert nem ragad a kép, amit leadtam. Rendes volt a lány, menjek csináltassak újat, s kiadja később is.
Igen, csináltassak újat...csak éppen két lejem volt, Mártusnak meg semmi. És itt jön Lóri a képbe, akinek volt 8 leje. és a képek kerültek 7be:D Gyorsan legyártják a képeket, 8darabot 7 lejért.
Nagy örömmel megyek vissza, és ez sem jóóóó....mert ezen nem áll meg a pecsét. menjek újabb képekért..ezúttal egy másik helyre..mostmár címet is kaptam:D
Közben Mártus vett ki pénzt a kártyájáról.
ez egy profi hely volt, itt 14 lejt fizettem a 8 képért, mindezek mellett már fél egy volt az óra. Már a tartozásom nem is érdekeltm csakhogy a diplomám a kezemben legyen...:)

15 lej tartozással a hátam mögött, megszereztem a diplomám:)

A tortúra folytatódik

Azt hittem, hogy nem történhet semmi...Könnyes búcsú után felültem a buszra és elindultam a tizen s annyi órás utazásra. Az első három óra viszonylag hamar eltelt, olvastam, telefonáltam, sms-eztem...
Jelzem minden nagyobb hangyabolynál megálltunk, alig indultunk el, máris lassított a busz...Első sorban ültem, láthattam az utat.
9 óra felé tudatosult bennem, hogy otthon hagytam a fehérnemüimet...Értek ezalatt mindent és az összeset. Mert én mindig magammal hordom az összeset. Szóval kezdhetem a vásárlással...ójéh!(1.)
Valahogy besötétedik, mindenki szunyokál, lassan már a Királyhágónál járunk, amikor mondja az egyik sofőr a másiknak: "Kuplung nélkül maradtunk". Állítólag leszakadt valami villa. Sokat nem mondott ez nekem, de emlékeztem, hogy amikor én kuplung nélkül fékeztem, akkor kicsit rángatott:-"...s mindezek mellett ugye nem lehet váltani...Na mondom fasza. Megálltunk egy román faluban...több, mint egy órát álltunk. Az egyik sofőr a busz alatt, aztán a másik is, az emberek morgolódtak...én azt sem tudtam, h mit csináljak, csak arra gondoltam, hogy ójéh2. Elindulunk nagy nehezen, hát nem megyünk 5percet, megáll a busz, mert a sofőrnek, éjjel kettőkor levest kellett enni. ójéh3.
Nagy nehezen hazaérkeztem, Zuglóba, lepakolok, mondom le, nem KI. Erre Andi azt mondja, hogy jönnek valami bácsikák kalorifereket ellenőrizni...úgyhogy nem tudtam lefeküdni...ójéh4.

Még fél9 az óra...remélem sok hülyeség nem fog jönni a mai nap:)

Fééééérfiaaaaak, ti átkozott férfiak!

Amikor itthon vagyok, mindig kiakadok apumon...szeretem őt, de sok dologban nem értem meg, és ha az én férjem is ilyen lesz, akkor tuti, hogy kinyírom. Apus az a típusú ember, akit arra tanítottak, hogy az asszony dolga, hogy kiszolgálja őt. Nem számít, hogy ünnek vagy nem, de őt ki kell szolgálni. 50 évesen is a villát a kezébe kell adni. Vagy, ami mégjobb, a párna, ami egy karnyújtásnyira van, nem éri el, inkább átkiált a másik szobába, hogy adjuk oda neki a párnát! Grrrrr....Vajon minden férfi ilyen? Minden férfi fejáben az van, hogy a nő dolga a mosogatás, a főzés, és az ő kiszolgálása:-?

Én ezzel nem értek egyet. Már többször is hangsúlyoztam, h sztem ez így nem jó. Miért ne lehetne közösen elvégezni a konyhatündérkedést? A férfi főzhetne, a nő meg mosogathatna:-’’ Na jó, ezt én sem gondoltam komolyan, főleg nem egy talpig székely emberrel. De azt a párnát igazán elvehetné. Mert azt az energiát, amit a szólításra fordít, azt fordíthatná a párna elvételére.

Ami még érdekes, hogy ilyen példát láttam, ha fiú lennék valószínüleg nem zavarna, de így nagyon zavar. Alig érek haza, megérkezik egy himnemü vendég, aki a ranglétrán fennebb van, apu épp ki nem nyalja a s****t, és megkérdezi, mivel „kínálhatom meg? Kávé, víz, pálinka”  a pasi válaszol, hogy víz. És nem apu ugrik, hanem kikiált, hogy „Katika, hozz egy pohár vizet”! Hát köszi!

Talán én vagyok a furcsa, vagy csak nem szeretek eléggé ahhoz, hogy ezeket a dolgokat lenyeljem, szónélkül, de akkoris idegesítő, hogy a nők valamilyen szinten rabszolgák. És akkor most jön az a fele, hogy ő a családfenntartó...nemcsak anyagilag kell egy családot fenntartani...legyünk emberek egymással szemben, és amire képesek vagyunk tegyük meg, ne mást szöktessünk! (ugráltassunk)

Még hogy nem történik itthon semmi!!!

24 óra leforgása alatt a következő események történtek velem, és ezek csak azok, amiket érdemesnek tartok megemlíteni:

1.       A tegnap mámiéknál voltam. Lazán sétáltam az udvaron, mikor egyszer arra lettem figyelmes, hogy tamtamtam...valami fut utánam. Fordulok meg, hát a kakas az udvar másik végéből nyíl egyenesenesen felém tart és nem véltem felfedezni semmi barátságos közeledést. Nem játszani, akart, mint a kutyám, hanem megcsípni. Gyorsan elkaptam egy fa darabot és kezdtem harcolni vele. Hát nem volt könnyü. Mivel nem mertem nagyot ütni, ugyanis egyszer így nyírtam ki egy kotlót. Szóval, reménykedtem, hogy megúszom csípés nélkül, és őt sem ütöm agyon, amikor azt hallottam, hogy plötty, a telefonom kiesett a zsebemből, a ganyéléba! (aki nem értené. trágya). Az volt a végkifejlet, a cukrom felment s egyet sóztam a kakasra! HülyéjeJ Remélem még él. Aztán mámikám megpucolta a telefonom.

2.       Ma próbálkoztam visszatenni a függönyt, a függönytartó egy szegre volt akasztva, és a lyuk, úgymond tág volt. Mivel nem voltam elég magas, így szerencsétlenkédesemet tetőzte az is, hogy a szeg kiesett a lyukból, a függönytartó meg rám. Bosszúból, csináltam gipszet és begipszeltem a lyukba a szeget:D

3.       Jöttem le a padlásról. Meghallottam, hogy valaki kiabál, kizökkentett ez, megbillentem, és hogy ne essek le, próbáltam a falnak támaszkodni, ami szembe volt velem, de ügyetlenségemre a bal könyökről levertem a bőrt.

4.       Kint ültünk Rebekáékkal, a „nyári kertben”, amikor egyszer Rebeka mondja, hogy Kata az nem a ti kutyátok. Kint sétáltt az úton. Hát nem volt olyan egyszerü újra bevinni. Mindenkihez rohant oda, akart játszani, beléfeküdt a sáncba, aztán egy csokis papírral sikerült hazacsaljam. Ja, hogy miért nem vettem ölbe? Azért, mert szinte akkora, mint én. Ha két lábra áll, tuti, hogy magasabb.

5.       Mindezek után, beérünk valahogy, hallom a csirkék kegyetlenül csáfognak. Bemegyek a konyhába, hát olyan füst van, hogy nem lehet semmit látni. Igen, próbáltam tüzet gyújtani. Na de, ahol füst van, ott meleg is.

Nem tudom, hogy mi jöhet  MA még....most az ágyon ülök, és nézem, hogy a plafon nem-e repedezik, vagy a cseresznye fa nem-e akar kidőlni...:-?

Sokan sok(k) félék

Én még mindig képes vagyok megdöbbenni "bizonyos személyeken". Amikor már-már azt hiszem, hogy minden típusú emberrel találkoztam, és elkönyveltem, h XY-nál rosszabb nincs, akkor mindig történik valami, ami megvétozza ezt. No, de. kellenek az ilyen szemnyitások az embernek!
Mindenkinek vannak hibái! olyan ember nincs, akinek nem lenne. ne is mondja ezt nekem senki. és igen. még a legjobb barátainknak is vannak. És én attól tudok igazi barát lenni, hogyha elfogadom ezeket. Igen, az én barátaimnak is vannak hibái, bocsika, hogy most, így kell megtudjátok:):D de a hibák ellenére elfogadlak, mert ezek a dolgok csupán 2%-ot ha kitesznek a 100%-os barátságból:) És örülök, hogy vagytok. És fájna ha Titeket elveszítenélek, mert ugyanígy elfogadtok ti is engem, és elmondjátok a véleményetek, ami sokszor nem fogamra való, és nem a hátam mögött,  de nem ez a lényeg. Hanem az őszinteség!
Tisztellek, és szeretlek!
Azok az emberek, akik visszahúzódnak a csigaházukba és ott is maradnak, azok ...Részemről nem veszteség ha holnaptól nem köszön az úton, vagy éppen nem vagyok a facebookon barátja, ismerőse, mert a való életben sem az!

Ahogy Ficsur is mondta: tudom, hogy azt szeretnétek ha elhallgatnék, de nem fogok:)

Két hónap

Kettős érzések vannak bennem. Egy csodálatos hét van a hátam mögött, és két hihetetlenül jó hónap. Furcsa érzések keveregnek-kavarognak bennem. Hazament Orsi, ma Katinka...hiányoznak. De ugyanakkor boldog is vagyok, hogy Katinkával sikerült jó kapcsolatot kialakítanom, ami úgye, really important:) Katinka! A SZÉK befogad:) 

Eltelt két hónap, és a következő kettő is nagyon hamar véget fog érni. És ott tartok, hogy nem akarom. Pedig tegnap a torkom összeszorult mikor Mártusék felültek a buszra. Itt voltak két napot, és hihetetlenül jó volt. Kacagtunk, buliztunk, sétáltunk, csipkelődtünk. És éreztem, hogy a "hiányzol tweety" nemcsak üres frázis volt. Köszi, hogy vagytok:):* 

Na de, hogy említsek meg vicces dolgokat is:) Egy élő szobortól úgy megijedtem, ne mondjam, hogy őt is megijesztettem:D Sétáltunk a Váci utcán és ott volt egy ilyen példány. Persze nekem a szájam járt, hogy vajon hallja-e, amit mondok, s érti-e,tanulmányoztam, hogy mozog-e. Mondom adok pénzt, h csináljuk képet. Hát  ő erre megmozdult én meg el kezdtem visítozni. Szegény nem akart megszólalni, de én úgy meg voltam ijedve, hogy a végén megszólalt, h nyugodjak meg, nem bánt, sőt még kezet is csókolt:D

Buliba sétálva, a Duna parton fényképezkedtünk. Mindenki mindenkivel:)) Levivel mi voltunk az est fénypontjai, mire Andi egyszer beszól: jajj ők nem turisták?- valakikről, akik velünk voltak, azt hitte, h turisták, és, hogy minket fényképeznek. Azért ennyire nem híres még a prezident s párja:-> de jó úton járnak:)

XOXO, K. 

Ce faci frumoaso?

Morrison's 2: megyünk be, adom a "buletint", erre a tag: Ce faci frumoaso? Hát úgy lefagytam, hogy alig tudtam szóhoz jutni. 

Aztán bent taroltunk. Azt hiszem, eddig ez volt  a legjobb buli. Annak ellenére, hogy minden második számról Sz. jutott eszembe, jót szórakoztunk. Katinka sikeresen elhitette egy pasival, hogy mi hárman vagyunk egy pár..triple:D Csak a surmó tag ne husizta volna le Botondot..ezzel aztán teljesen elásta magát. 

Aztán a fotósnak kellett rágcsáljuk a névjegykártyát, és az előszeretettel fényképezett minket. Szépen elkacagtuk Katinkával, hogy milyen jó lesz nekünk, a 10 éves találkozón majd mutathatjuk a közös, bulis képeinket, míg mások a dr. címmel büszkéledhetnek. 

XOXO, K

Ami kimaradt-3

Kallay Saunders András...Igen, ott volt ő is..a neve ismerős volt, de h megasztár vagy X faktor...na igen..Katinka mondta, hogy fog jönni,mondom jó.
Hát egyszer meg is jelent, három óra magasságában, egy nálam alacsonyabb taggal. na, csináljunk képet. de én azon a szinten voltam vele kapcsolatosan, hogy talán ő énekli a halleluját:-" hát tévedtem.
Na mondom leszólítom..helló, szeretnék egy képet veled...
és erre  a válasz: Most nem lehet, mert kotohartya gyulladása van. és nézzem meg, s nem megbántani akart, de "jovo" héten mindenképp csináljunk." Szóval kép nincs, de ma utána néztem, h legalább tudjam, h kicsoda és meghallgattam pár számot tőle, linkelem, hogy ti is ismerjétek fel, ha összeszaladtok vele valahol, bátran lehet beszélgetni vele, mert "ari".

XOXO, K.

"Boti effektus"

Aszondja A János: te a Katával vagy, mondom igen, mivel én vagyok a Kata.
Este társasjátékozni indultam, de hát az elmaradt, és nem a késésem miatt, hanem a társaság inkább a beszélgetésre hajlott.
Aztán az utunkat a moulan rouge felé vettük. a pasik ragadnak, mint a légy a mézbe. Volt, aki felajánlotta, hogy nézzük meg az ágyát, hogy milyen nagy és kényelmes, nem baj, ha ketten vagyunk. Biztos el akarta adni..(mondta ma Csaba), volt, aki negyed órán keresztül állt a hátam mögött, baseball sapkában, LÁJBIban és nem vette, hogy nem igazán akarom a konverszációt vele. Voltak selyemrambók bőőőven. az otthoni promocióm kispályás mellettük.
Aztán hazafelé valami pasik közvéleménykutatást végeztek, hogy szép lányok, éjjel kellős közepén miért nem köszönnek nekük, amikor ők nagyon rendesek. Én sem értem.
XOXO, K

Kolozsvár-Budapest-közös vonások

Mindeddig csak kettőt sikerült felfedeznem...

1. Az utcánkban, maximális mértékkel halad az útszélesítés, vagy mi a manó. El van barikádolva becsületesen, ha nem figyel oda ez ember, kitöri a nyakát. Nem, nem. nem a munkálatok haladnak olyan ütemben, mint otthon, mert itt tényleg van haladás. Megfigyeltem azt, hogy bárhányszor elmegyek ott, vagy elsétál arra egy nő, a munkások fütyülnek,beszólnak, vagy csak simán bámulnak, de ez elég ritka. Legyen az torna nacis nő, magassarkús, szőke, fekete, nem számít, lényeg, hogy nő legyen! Múltkor elég vicces volt..ástak valamit, és úgymond volt egy híd, amin át kellett menjek, Mindazok mellett, hogy eléggé féltem, nem volt hosszú, de nem volt a legbíztatóbb, fütyülésre lettem figyelmes...hát lenézek. és a bácsik felkukucskálnak. Isteni. szoknyát addig nem húzok, amíg ezek itt vannak:-"

2. Itt is, pont mint Kolozsváron, reggel 7-9 között kell a nénik a piacra eljussanak, vagy épp a Tescoba! mennek, tolakodnak, húzzák maguk után a kosárkájukat...múlt reggel jöttem haza nagy csomagggal, úgy megtaszított egy néni, hogy majdnem lefejeltem az ablakot. Mondjuk otthon nem mondanak semmit, de ez nem győzte kérni az elnézést.

XOXO, K.

főzök...

Bárcsak ne tenném!
Olykor nagyon szerencsétlen tudok lenni a konyhában, mint pl. szerda este..éhes voltam, a szemeim ikszbe álltak, gyorsan gyorsan készítsek spagettit...kavarom a húst, a vizet, a port..s egyszercsak a húst magamra borítom, ami már fövásben volt...a fák jus ujjam elég szörnyen néz ki, és még vannak kisebb-nagyobb foltok.
Na akkor döntöttem el, hogy szakács lesz a férjem..kicsi sz-el:D
K.

Első negatív tapasztalat

Mentem órára. Hétfő volt. Hét kezdetének jóóó...Bemegyek a terembe, harmadik sorban látom van bőven hely, leülök a csajszi mellé, vagyis lepakolok...közben elmentem a kukáig, hát, amire visszamegyek a csaj két székkel arrébb költözött. Talán büdi voltam, nem tudhatom, mert az orrom be volt dugulva, és taknyoltam ezerrel...Mindez ellenére nem kaptam sírógörcsöt, de lehet, hogy a WC-ben elgáncsolnám:D

XOXO, K

Jajjj jajjj....:)

Tegnap zsúfolt napom volt. Annyira, hogy éjjel háromnegyed egyre értem haza, és egész nap egy magassarkúban klaffogtam. Mártus szerint egyre tiptinelább leszek:D
Elindultam utamra, és milyen kicsi a világ, hát találkoztam Botival. Szépen elbeszélgettük az időt, legalább nem utaztam egyedül és amúgy is szeretem Boti társaságát.
Du. KELLETT TALÁLKOZZAK, vagy, ahogy itt mondják, találkoznom kellett két csoporttársammal, akik szintén Erasmuszos csajok. Van egy házink, ahol 3 nevezetességet kell meglátogatni, mégpedig olyant, ami a vizzel kapcsolatos. Nohát, épp azt nem mondták, hogy ők egy barlangot néztek ki, a harmadik helyszínként..és én magassarkúban, megmásztam a barlangot. Nem volt kellemes. Főleg, hogy voltak nagyon szűk lyukak és én nagyon kellett bíztassam magam, hogy ne kezdjek el visítozni.
Mindezek a tortúrák után, következett a valódi. Rövid-horrorfilm válogatásra mentem. Hát a barlagban jobban féltem, itt vagy undorodtam vagy röhögtem:)) nagyon gagyi filmek voltak.
Majd utána beültünk a Lecsóba. Ez egy ilyen piálda-kajálda. hangulaton hely, és a tulaj vagy bárki legyen, nagyon közvetlen volt.
Meséltem nagy beleéléssel, és hát a mellettem ülő két pasi kuncogott. Hirtelen nem tudtam, hogy min, mert nem mondtam semmi vicceset, aztán leesett, hogy azon, AHOGY mondtam. Aztán Zoli megnyugtatott, hogy nagyon jó ez, ahogy van, ne stresszeljem magam, úgysem tudom kiküszöbölni, mondjuk annyira nem épp akarom.
Aztán mikor hazaértem Mártussal elbeszéltük, hogy ok, én még beszélek, úgy ahogy, használok egy-kát kifejezést, de akinek még jó székely akcentusa is van, na azzal mit csinálnának?
Ma reggel csomagom jött, 4 óra alvás után pattantam ki az ágyból, be jó is volt. :D Odaérek, a sofőrt felismerem, mert többször hozta Kolozsvárra is. Elmogyorozom, hogy mi a szitu, aszondja, hogy ők tegnap érkeztek. Kérdezzem meg a másik busznál. De azok nincsenek ott, kávéznak. Próbálom hívni, semmi, 5 perc múlva semmi. a lábamon állni nem tudtam, leültem, megpróbáltam élvezni a napsütést, madárcsicsergést, ugyanis ezt a bíztató smst kaptam várakozás közben. Valahogy, sokadik próbálkozás után felveszi a sofőr, elmondom ki vagyok, mit akarok, erre ő: Hallod-e Istvány, az a táska, amit bétettél az egy leánykának jött ugye? :)) Hát ez olyan jól esett nekem, vigyorogtam egy sort, már megérte felkelni:)

XOXO, K

Lálálá Life is Wonderful

Lálálá Life is Wonderful

Négy évig voltunk osztálytársak, 3 évig mind a ketten Kolozsváron voltunk. Talán, 3 szor nem találkoztunk az elmúlt évek során. ...nem, nem, nem szerelem kialakulását fogom elmesélni:D
Katinka...egy hónapja van Pesten, és ez az egy hónap alatt, azt hiszem, hogy nem túlzok, ha azt mondom, hogy több közös percünk volt, mint a 4 év alatt összesen.
Érdekes az élet :) Olyan helyen hozza az embereket, amiket nem is gondolna, és talán ezek lesznek, amik meghatározzák mindkettőjük kapcsolatát, egy életre. És persze ott van az első matek óra, amikor mindenki megkapta a maga négyesét, vagy, amikor én megkérdeztem, hogy kinek jobbra?:D
Örülök, hogy így egymásra találtunk..:D

Táncóra-ami kimaradt(2)

Járok táncolni...társasági táncot tanulok. egyik régi vágyam teljesült. Otthon, egyszer majdnem sikerült rávennem Szabit, de meggondoltam magát, "ő nem röhögteti senkivel se magát, hogy nem tud táncolni".
Szerencsére itt pár nélkül is lehetett jelentkezni. De azért nagyjából mindenki párban volt.
Első órán a tanár megkérdezte, hogy ki akar majd cserélni oartnert, azért, h ne csak egy személlyel tanuljon meg táncolni, hanem mással is. Csak azok jelentkeztek, akiknek nem volt párjuk.
Érdekes...sokszor szeretném ha egy olyan emberrel tanulnám a táncot, akit szeretek, akivel otthon is tudok gyakorolni, majd behívni a barátját, hogy nézze meg mekkorát fejlődött, fejlődtünk. De eljön az ideje, és én addigra elsajátítom a lépéseket:D
Sokszor figyelem a táncoló párokat. Van egy, akik olyan szépen nézik egymást tánc közben...hajajjj, olyan szerelmesen...asszem irigylem őket, mert mikor rájuk nézek, csak felhúzom a szemöldököm és másfelé nézek:D
XOXO, K

"Elektromos zene"

Az este buliban voltunk. A hajógyári szigeten. a Studióban. Ahogy néztem a képeket, olyan Obsession stílusú helynek tippeltem, így ruhacskában mentünk.
Partybusszal érkeztünk. A buszon mi voltunk a legidősebbek, és egyben legjózanabbak is. De mi sem hagytuk magunkat, egy zacsiba bújtatva vittünk egy üveg bort, s azt bebeszélgettük.
Első meghökkentő dolog: a ruhatár, amit kezdek megszokni, hogy csajok is dolgoznak, volt fekete és zöld ruhatár. Egyik színhez sem passzolt a kabátunk. Így bepróbálkoztunk a feketéhez, és hát fogadtak.
A bejáratnál kémcsöves jégermestert osztogattak. Majd bent, sikeresen foglaltunk asztalt, majd táthattunk a szánkat.  Voltak ott angyalok, ördögök, légakrobaták, lányok, akik egymást szeretgették, mindez a show kedvéért.
A zene jó volt, igaz, még most is zúg a fejem. A cipőm sarka nem kopott el, mert elég volt ha ujjal táncolok. De jól éreztük magunkat.
Önkényesen mellénk furakodott három arab pasi, hiába mondtuk, h mi ott ülünk, azt hitték, hogy velünk is azt csinálnak, amit akarnak. Megértem, h kellett a hely, a másik egész játszott a telefonján.
Reggel 5re értünk haza, azon nevettünk, hogy két órát utaztunk hazafelé:))
Most olyan kába vagyok, hogy esek szét, a fejemben még lüktet az elektromos zene. Kellene olvassak, de nem tudok koncentrálni, azt hiszem jobb le ha lefekszek:D
XOXO, K

Ami kimaradt-alternatív rizs főzés

Bentlakás, hihetetlenül modern, és hiper-szuper konyha!
Gondoltam főzök rizset, arra nem gondoltam, hogy háromnegyed óra kell , míg meleg lesz a víz, nem hogy fövő:D De mi Andival elég éhesek voltunk. Így, egy műanyag edénykébe vizet tettünk főni, a mikróbam, majd 3 perc elteltével belettetük a vízbe. 10percig hagytuk, amíg a rizs megpuhulni látszott, majd átraktunk, az addigra már meleg vízbe. Ehető volt! Azután még egyszer próbálkoztam pityókát főzni, az csupán 2 órába telt...
XOXO, K

ííííírjak...

ííííírjak...

Azt mondták többen is, hogy írjak, írjak sokat, nap, mint nap:D És olyan dolgokról is, amit eddig nem tettem.
nos akkor próbálkozok, de ígértet nem teszek, és kezdem az elején...
Az este buliban voltunk. Saint Patrick's Day party volt. Állítólag. Amikor kimentem a felsőm kivenni a kabátomból, egy pasi, angolul próbálta megkérdezni a ruhatárostól, hogy itt tényleg ez a buli van? De mivel igazán tudott ő angolul, így megkérdeztem én magyarul. Csodák csodája:) Nem is hallott róla, nem hogy az legyen...jól kezdődik.
Bementem, leültem és megittam két koktélt. Még mindig nem volt semmi. Egyszer megjelent a Dj. Két vagy 3 számra táncoltam. Aztán elütött az álom:) Mivel volt asztalunk, így ledőltem egy 5percre. amire felébredtem, már többen voltak, de én még akkoris borzasztó álmos voltam:) S amúgyis már készültünk haza.
Szerencsére!
A buszon "pofátlan" voltam. Mondtam Orsinak, hogy alig várom, hogy valaki leszálljon, mert minnyá állva alszok el. Megfeledkezek arról, hogy itt mindenki érti, amit mondok. Nagyjából. Erre egy lány felállt, gyorsan lehuppantam, s hát nem kiderült, h nem kell leszálljon, csak átadta a helyét.
Röhicskéltünk, mondtam a hülyeségeket. Velünk szemben ült egy félmámoros pasi, itt lakik a közelben, gondolom, mert két megállóval előttünk szállt le. Búcsúként, annyit mondott, ha jól emlékszek, hogy éljenek a SZÉKELYEK, és hogy majd következőkor megiszunk valamit az egészségünkre:)
Na széééép:-"
XOXO, K

Nem engedünk a '48 ból

A szentgyörgynapi tömeg semmi, az mellett, hogy mi volt ma a Múzeum körúton. Ki ünneplőben, ki farmerban, ki zászlóval, ki kokárdával. De voltunk bőven!
Azt hiszem három éve voltam utoljára Nemzeti ünnepen...számomra, a mai nem hasonlítható egyikhez sem. Amikor meghallottam a himnuszt, sosem hittem volna, csupa libabőr lettem, és azt vettem észre, hogy folyik a könnyen. Talán a nap sütött túl erőssen.
Gyönyörű nap van! Tessék élvezni:)
XOXO, K.

Instant

Disz is krézi:)

Ülök a metrón, köhögök...
hozzámszól egy pasi..kuckuc.
Rámosolygok, erre ő: engedd meg, hogy mutatkozzak be: Szabolcs vagyok...:)):)):))

Egy hónap

Ma tudatosult bennem, hogy egy hónapja vagyok itt. Hihetetlen hogy rohan az idő. 

A mai reggelem úgy kezdődött, hogy leszakadt a táskám füle, majd mikor jöttem hazafelé, elromlott a "zipzár". 

De, ez a két esemény alatt érdekes dolgok történtek. Ültünk a "négyes-hatoson", mert ez így olyan pesties:P, és egyszer hallom, h egy pasi azt mondja, h hipopotámusz, ránézek, elmosolyodok, majd ő is, mire a lány, aki vele volt kijavítja, hogy vizilovat akarsz mondani:) Gyorsan megkérdeztem, hogy kolozsvári, és a következő mondata olyan jóóó koooolozsvárias volt. Egészen jól esett a lelkemnek. 

Aztán du. voltam egy állásinterjún, valami diákmelós cucc, hát az épület előtt románul beszélnek a lányok. Azt hittem rosszul hallom, de később kiderült, hogy nem. Az interjuztató pasi szemei nagyon felcsillantak, mikor meghallotta, hogy tudok románul. Ha felvesznek, akkor valószínüleg ez miatt lesz. 

Másik érdekes dolog: két pasi közt ültem: az egyik KOVÁCS Mihály, zene szakos hallgató, és a másik KOVÁCS László...érdekes ez az élet, ironikus kegyetlenül. Esetleg ha nem jutna eszembe az én KOVÁCSom, úgy intézi a főnök, hogy megtörténjen. 

XOXO, K. 

Akácfa söröző

A tegnap este beültünk, egy rövid fagyos séta után, egy kocsmába, ami nem épp a fancy mivoltjáról híres:D Doró atr tanította, ahol vannak ütögetős gépek(szerencsejáték), oda menjünk, mert az tuti, hogy olcsó:)) Amúgyis hallottam már az Akácfa sörözőről, így útba ejtettük:-" Tényleg olcsóság van, egy kávé 160 ft. Kolozsvár szinten nem is tudom egy kocsmához se hasonlítani...lényeg, hogy a szomszédos asztlanál honfitársaink ültek. először azt hittük, hogy rosszul halljuk, hogy román beszédet hallunk, de neeeem, nem tévedtünk:D

Do u know what is Pálinka?2

óránk volt...a meghívottnak nem jutott eszébe a pálinka szó angolul, erre megkérdezte: Do u know what is pálinka? naaagy kacagás:) Ennyire naív nem lehet senki:))

Jönnek újak

Old man's

Gondolkodtam rajta, hogy bemenjek s megnézzem, hogy nem-e találok pár ismerősre:)

Do u know what is Pálinka?

Rééégesrégen nem írtam, már többen is protesztáltak. Ez a hét kicsit hosszúra sikerült, rövid éjszakákkal. Tömbösített órák, rendes órák, Orsi barátnőnk érkezése, buli(k)..kezdeném az elején.
Kedd reggel, miután lepakoltuk Orsi cuccait, sétáltunk át egy átjárón, valami szórólapokat osztogattak, legalábbis azt hittem. Gondoltam segítek, hogy fogyjon, elveszek egyet, hát nem adja, hanem odajön egy TAG és azt mondja: Szia, Jessica vagyok. Mondom faja. Nem tudom, hogy mire gyűjtöttek pénzt, mert leragadtam annál, hogy életemben először találkoztam egy transzfeszcicával:-"
Mostanság csak az Orangetől kapok smst:)) de az nagyon akítvan ír. Naponta kettőt-hármat. Múltkor is órán szólalt meg a telefonom. Lásssssátok:P ezért nem kell felhangosítani :D Bandinak üzenem, hogy ne legyen jós, mert amikor azt mondta, hogy Sz. fog írni nekem smst, tévedett...rám csak orange és az after8 gondol. Jut eszembe after8, számomra még mindig furcsa és meglepő, h a ruhatárosok nők, nem pedig jó pasik:-" és, hogy vannak nők, akik metrót, villanyost, buszt vezetnek.
Az este próbálkoztunk valaki rézvörös tincsekkel...hát nem épp látszik...nem tudni, hogy miért:-? Valószínüleg azért, mert túl szép lettem volna velük:)) így a sors jobbnak látta ha beleavatkozik.
Milyen hasznos ís volt, hogy egykor farmoztam a facebookon. :-> Nem olya rég beszéltünk órán erről-arról, mikor felbukkant egy olyan szó, silo, amit el nem tudtam képzelni, hogy mi az. Vagyis na..azt hittem, hogy oszlop. Aztán Andi szólt, h volt ilyen farmvillen, lehetett küldözgetni egymásnak kát fajta is volt, olyan bocimintás..., és hát persze, hogy tudtam, h mi az:D:D
Mondtam Mártusnak, hogy jöjjön Pestre s menjünk bulizni! :) Erre ő bevágta: szögdössünk addig, amíg valakinek a nyakába duvasztunk egy sört?:)) Szép is ez a magyar nyelv, csak az a baj, hogy ebből egyesek nem értenek semmit:))
Az este elindultunk buliba. Oda is értünk, fél órát sorba álltunk, majd feladtuk és hazajöttünk. szörnyü és felfoghatatlan, hogy este 8-9kor már ki kell menni buliba, hanem utána nem is érdemes. Mi buszoztunk egy jót, így jobban aludtunk:D
Szombat van.Jön a tavasz. Szépen süt a nap...a csajok taknyosak, nekem még semmi bajom, remélhetőleg nem szülinapi ajándékként üt le a betegség.
XOXO, K.

hmmmm

Hmmm....

Ezek a lányok csak zenészek lehetnek...kockás kabát, napszemüveg...mentünk ma Andival az Arénába, és amíg álltunk a buszmegállóban, addig mondta ezt két bácsi rólunk. Jót kacagtunk és megegyeztünk abban, hogy még a fürdőkádban sem éneklünk, hogy kíméljük a körülöttünk lévőket.
Hoooolnap költözünk. Valójában megszoktam itt. Csak ne lenne ilyen drága. Na de legalább lesz konyha, ahol majd konyhatündérkedhetek. Remélem se nem áztatom el, se nem gyújtom fel:-"Annyi a cucc, hogy ihaj-csuhaj..Ma is elindultunk, hogy vegyünk egy fülhallgatót, hát nem ing lett belőle:-?
Ma este voltam pizzázni. Egy olasz srác és csaj hívtak meg, általuk készített pizzát ehettünk, egy egész multikulti kis csoport: ausztrál-olasz-usa-magyar-finn....
A napokban írok még...a bennem lévő érzésekről...lassan nem tudom irányítani őket, követni meg végképp:)
XOXO, K

A kutyacskának jó szíj lenne belőle...

A mai jó cselekedetem is megvolt:)) Útba igazítottam két honit. Elég volt megszólaljanak, éreztem, hogy ezek jó székely levegőn nőttek fel. Együtt buszoztunk 3 megállót, mikor az egyik beszól: A kutyacskának jó szíj lenne belőle, de olyan jó székelyesen:)) Olyan jól esett egyet kacagni:))
Moziztunk...megnéztünk egy szuper jó filmet. Szerelem, pasta, tenger. (link) Úgy mentünk, hogy nem tudtuk mit fogunk megnézni, ugyanis valaki meghívott, és mi nem utasítottuk vissza :D Ajánlom bátran mindenkinek...Volt egy két mondat, ami megfogott, és jóóóó nagyokat sóhajtottam mellé: a lehetetlen szerelmek kellenek mindig és egy életen át kísértenek-vagy valami ilyesmi.
Ma beszéltem telefonon a dékánnal, rektorral vagy nem tudom kivel, csak azt, hogy valami fő az egyetemen, sőt, a végén még sms-t is kellett írnom neki, amire válaszolt. "Jó fej a H. "- meglepett a közvetlensége és a humora, s pláne, hogy mennyit tud beszélni. Segítőkész volt, és ez nagyon jól esett, az ilyen dolgokért érdemes élni, s ezek mozdítanak ki a szürke reggelekből.
:-"
XOXO, K.

Kislány, ne a vészjelzőt!

Ma reggel buszoztam hazafelé, ne mondjam, hogy már nem kellett megvárjam az éjjeli járatot, ugyanis normálisan közlekedtek a buszok..szóval, jöttem haza, felálltam, hogy jelezzem a leszállási szándékom, mert hanem nem áll meg a busz. Közben ment a zene a fülemben. Megnyomom a gombot, s mindenki rám néz s a busz fékez. :-" Erre egy tag: "én már a metrót is állítottam meg." Ennyire álmos nem lehettem. 

Flag party

Az este megvolt, úgymond az első hivatalos party. Most úgy vagyok, hogy a hangom nem az igazi, és olyan izomláz van a hasamban, hogy alig bírok mozogni.
A flag party lényege az lett volna, hogy MINDENKI a saját nemzetének megfelelő zászló színeiben pompázik. Én becsületesen fel is öltöztem piros, sárga, kékbe, sőt, még a körmeimet is így festettem ki. Felvettem a sárga blúzomat, amit az ócskán vettem Mártussal, amikor mentettem a csigákat, a kék terranovás gatyómat, amit frissen szereztem, és a piros cipőmet, amit 30 lejért vettem, a blokk alatt, Kolozsváron és, ami  Nándi kedvence, és Kovács Szabi is szívesen figyelte benne a bokamozgásomat:)) A bulizó hely, a Klub49 volt....úgy képzeltem, mint Kolozsváron az Atmost. Mivel, próbálok olyan dolgokat, enni, venni, inni, amik otthon nincsenek, így ittam egy macifröccsöt-asszem bor, víz és valami szörp. Egész jó volt. A buli annyira nem ragadott magával, de jól szórakoztam. Megismerkedtem egy olyasz sráccal, aki nem igazán képviselte nemzete színeit, egy magenta színű ing volt rajta. Leginkább, ami meglepő volt, hogy tudott magyarul, sőőőt magyar-oroszt tanul az egyetemen. Kérdeztem, hogy miért pont magyar, "véletlenül" kezdett el magyarul tanulni. Sármos fiatal ember volt, olyan igazi olasz macho.
Aztán...fejlesztem az angol tudásom. Beszéltem kb. fél órát egy ciprusi fiúval, akit Andreasnak hívtak. Leszólított, mert felismerte a nemzeti színeket rajtam. Mesélte, hogy dolgoztak náluk románok, és megtanították egy csomó fontos dologra: első sorban: Noroc! Aztán azt is elmesélte, hogy milyen szavakat ismer magyarul, így ebből kifolyólag megtanultam, hogy a vila, náluk egyebet jelent, a pasik kukijárra utalnak vele:-" Elkezdtem mesélni neki, hogy van itt egy olyan helység, hogy Pula...erre nagy kacagásban tört ki, mivel tudta, hogy mit jelent ez a szó. Drága honfitársaim ezt is megtanították neki:D Aztán közös téma volt még Prága, megegyeztünk abban, hogy ritka szép város. Mindezek mellett, alatt, közben, rengeteget kacagtam, azt hiszem innen az izomláz:D
És milyen kicsi a világ. Találkoztam volt oszim lányával...
XOXO. K

:-"

http://www.youtube.com/watch?v=eocCPDxKq1o
..I forgot to say out loud how beautiful you really are to me
I cannot be without, you're my perfect little punching bag
And I need you, I'm sorry..

Film nézés

Mi, Andival nagyon tudunk...filmet nézni. Hál' Istennek azt a jó szokásomat nem hagytam el, hogy a filmbe belealszok, sőt átadtam ezt a jó szokásomat:-" Egy részt a sorozatomból 3 vagy 4 nekifutásból néztünk meg, már nem tudom pontosan.
A mai nap elintéztük az ideiglenes diákigazolványt, remélhetőleg holnap a tantárgyfelvétel is meglesz.
Kaptunk egy meghívást, disznóvágásra! 36 ezer ft-ba kerül! Hát nem fogok élni vele, ugyanis ha az otthoniak megtudják, kiakadnak, hogy kiadok ennyi pénzt, s mikor otthon van, ingyen és bérmentve, akkor húzom az orrom. Andi meg azt mondja, h ennyi pénzre egy fél disznót is lehet venni. :D S másik, nem is érdekel! :))
A hétvégén egy lány, azt mondta, hogy Katával vigyázni kell, mert ő egyetemista, és bírja a bulit! Ebből kifolyólag már nagyon várom a pénteki bulit!:D Még alig találkozott a csoport, jó lenne valami összerázó dolog.
Jaaaa...és van amaretto! :->:-> Biztos nem hat lej, de legalább van:)
XOXO.K

Kajtárék...

Jenőt három éve nem láttam...de három év után, épp úgy tudtunk beszélgetni, mintha múlt héten lett volna. Tényleg egy jó barát. Mindig is tudtam, de az elmúlt 24 óra megerősítette. Nem tudom, hogy mi köt hozzá, de azt érzem, hogy vannak olyan láthatatlan szálak, amelyek határokon át nyúlnak, se tér, se idő, se ember nem tudja ezeket elvágni, szétszakítani.

Amikor leszálltam a buszról, és megláttam, pont úgy csüngtem a nyakán, mint Petőfi. Változtak felé a dolgok, új lakásba költözött. De nem akármilyenbe! Végigvezetett, megmutatta mi hol van, de leginkább, a "mézeskalács házikó" tetszett. És az, ahogy mondta: "itt lakik édesanyám". Van, aki a himnusz hallattán lesz libabőrös, nálam ez a mondat volt az. Az anyukája úgy magához szorított mintha legalább családtag lennék. És tényleg, úgy éreztem magam, mintha otthon lettem volna. Jól esett elpanaszkodni a bajaimat, és pláne, az, hogy megértették s valamikor átélték...hiszen mi egy vérből valók vagyunk.

Le a kalappal előtted Emma néni és Jenő:)

Különlegesek vagyunk

„Mi a te anyanyelved? Magyar. Ez tök jó!”- hát még szép, hogy magyar. Ebből kifolyólag az egyetemen is megbonyolítottuk a dolgokat. Különleges helyzetet teremtettünk, Mi, Andi, Kata, Adél. Nem számoltak azzal, hogy mi vagy esetleg, aki Romániából jön az ELTÉ-re az tudhat magyarul, és esetleg szeretne magyarul tanulni. Ezzel az információval, Csillag Zoltánunknak, adtunk egy kis munkátJ De hiszem, hogy meg tudják oldani.

Bentlakás, vagy kollégium, ahogy itt hívják. Tegnap este írtam egy mailt a Bolyai igazgatójának, hogy szeretnék ott lakni. Azt javasolták, hogy legyek nagyon szívhez szóló, legyen nagyon tragikus a helyzet, mintha nem az lenne, és érezze, hogy ezt a levelet két nagy könnycseppel a szememben írtam. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz, ugyanis tegnap este írtam, még sehol semmi. Mondjuk ez érthető is, hiszen hétvége.

A tegnap este, pénteken, alkoholiztunk.. Életemben először..pikáns részleteket itt ne várjatok:D Annyira hiányzott az otthon, egy bulgakovos tolakodás, le a lépcsőn, fel a lépcsőn, promóciók szemelése, és ti, SZÉK stábja. Majd otthon is alkololizunk, ezt nem lehet kihagyni.

Buszon vagyok. Megyek Tótvázsonyba!!!! Mostmár tudom Orsi és Andi, hogy milyen lehetett nektek, amikor Annacskából vizsgáztunk. Valaki olyan alkohol szagú, hogy minnyá elájulok, én csak abban reménykedek, hogy nem én vagyok:D 3 éve nem voltam Tótvázsonyban, rendesen izgulok. Sok szép emlék, ember köt oda.

Pre info day megvolt, Andival lesétáltuk a lábunkat, de ugyanakkor jó nagyokat is kacagtunk. Érdekes volt az egyetemen. 2 személyt lestem meg, facebookon, még otthon, természetesen mindkettő fiú, azok közül, akik csoporttársaim lesznek fél évig. És pont mellettük ültem. Véletlenül. A mellettem ülő fiú, kért egy írószert, sikeresen kiválasztotta az egyetlen román feliratost: „bine ác venit....” Rám néz, te román vagy? Mondom, nono, ájm onli from Roméniá, bát ájm ö hungárián görl. Válasz: Áj no, from Trenszilvéniá...Érdekes..

Ráadásul a nevem a köv. módon olvasták: Máthiö...akár francia is lehetnék:D

Itt ül mellettem egy csaj és azt mondja: nem hívtam Szabolcsot, nem akarom látni. Milyen jó is neki. Én valahogy elviselném az én Szabolcsomat, legalább egy fél óra csipkelődésre.

XOXO, Kata

Boldogság

Ma nagyon boldog vagyok:) Úgy ébredtem, hogy rátaláltam egy réééégi ismerősömre, mivel még félig aludtam, amikor bejelöltem, aki szintén itt van Pesten. Tótvázsony-Csernáton cseretáborkor ismertem meg, már ez a tény sokat mond. Mert ezek a táborok rengeteget adtak nekem, legszebb emlékeim közé tartoznak. Azoknak, akik voltak és ismernek, elárulom, hogy a gerlepár másik feléről van szó:D Igazán örülök neki, évek óta nem beszéltünk.

Tegnap vásároltunk:D Promóció volt :D A szó szoros értelmében. Vettünk ezt azt. Elhatároztunk, hogy összegyűjtünk minden cimkét:-"

Aztán a tegnapi nap hasznos volt, ugyanis megtanultam, hogy mi is a magyar neve kedvenc felvágottamnak: muschi file-csemege karaj :D

Ma reggel, lakótársam unokatesója, akiről kiderült, hogy szintén hazai, azt mondta, hogy beleráz a pesti életbe, akinek bánata van, az elfelejti.

Nem tudom, de itt minden percben történik valami. Valószínüleg otthon is, csak azt nem értékeltük annyira, nem vettük figyelembe.

A mai terv Hősök tere, majd Belváros:) ...

Pesti start

Az elindulásom inkább nem részletezném, hanem inkább rá térek a hatásos belépőmre. Egy órával hamarabb megérkezett a busz, így várnom kellett Oszkárra. Metróra le, villamosra fel, majd mikor odaértünk volna, én hasra estem. Bemutatkozásnak szín tízes. Reggel 6 óra után átvehettem a szobám, szobánkat...ahol egy olasz lány aludt. Hát, az első 2 perc után majdnem elsírtam magam, nem ezt vártam. Eléggé barátságtalan környezet:csupasz fal, szőnyeg nincs, nem tetszett. És még most sem, 12 óra elteltével. Napközben rá kellett jöjjek, h nem értik, amit mondok. Először is szerettem volna venni egy SIM kártyát, a kártyafüggetlen telefonomhoz. Majd a lány felvilágosított, hogy ki kell választanom a feltöltős kártyámhoz a Vitamax tarifákat, ha ugyan erre van szükségem. WTF?! Telefonkártya, bérlet elintézve. Mostmár nyugodtan eltévedhetek, mert minden tömegközlekedési eszközre van érvényes bérletem:D
Nem elég nagy a világ...amint kóboroltam a Westendben, egy ismerősömmel találkoztam. Ő is Erasmusos, az ELTÉre fog járni, s ráadásul anno, együtt gólyabáloztunk. Megbeszéltük az élményeket, és hogy Pest nem egy olcsó város.
Megpróbáltam kajához jutni. Az őskorban sem volt könnyü, de nekem se. Kedvenc gyorskajáldám a KFC, gondoltam veszek egy kriszpisztripsz menüt, úgyis olyan rég nem ettem, mellé Mountain Dew-t kértem. Az elárusító meg csak pillogtatott. Na mondom, akkor elmutogatom. De hát kicsi a világ, a mellette álló nő Kolozsváron születt, így megértette, h mit szeretnék és le is fordította: csípős-csirkemellett, gyömbér üditővel. A tápláló ebéd után bekeveredtem egy New Yorkerbe, ahol megvettem a 3 évet áhitott méhecskés pólómat, majd hazajöttem. És azóta ápolom az otthon maradtakkal a kapcsolataimat.
A lakótársam olasz, Bolognában él, pénteken megy haza. Beszélt(!?) egy férfival, fiúval, először azt hittem, h a barátjával vitatkozik, de a román tudásomra alapozva, rájöttem, h beszélgetnek csak. És eszembe jutott Zsófi barátnőm, aki szintén egy hangmagasságban és erősséggel beszél...
Este 11:46 van vagy 10:46 már nem tudom. De még mindig ápolom a kapcsolataimat. Azokat az embereket senki nem tudja pótolni. Köszönöm, hogy vagytok:)
Hamarosan érkezik a stáb másik fele, majd ő is beszámol:)
XOXO

Sok ideje...

Átolvastam a régi bejegyzéseimet....Te jószagú szentmogyoró!!!! Ennyire elkenődött nem lehettem! Ez nem is én voltam! Egy év távlatóból....nem mondom, hogy azóta teljesen okés minden, sőőőt...de ilyen pesszimista, önsajnáltató gondolatok meg sem fordulnak a buksimban. Ha nincs szükséged rám, akkor pá.

Azért, hogy gyorsan elűzzem a pesszimista gondolatokat, sablont váltottam, ami vidámabb :D Legyen elég a szürkeségből.

Egy év alatt sok minden történt, egy szízön Szex és Kolozsvárt is forgattunk már. Most kezdünk az újabb sorozatnak, Budapesti helyszínelők. Jó kell, h legyen.

Csak ne hiányoznátok ti:) Ti életem mentorai és megrontói. Tényleg az egyetemi évek a legszebbek, hiszem, hogy így volt teljes az elmúlt 3 és fél év.