Ma tudatosult bennem, hogy egy hónapja vagyok itt. Hihetetlen hogy rohan az idő.
A mai reggelem úgy kezdődött, hogy leszakadt a táskám füle, majd mikor jöttem hazafelé, elromlott a "zipzár".
De, ez a két esemény alatt érdekes dolgok történtek. Ültünk a "négyes-hatoson", mert ez így olyan pesties:P, és egyszer hallom, h egy pasi azt mondja, h hipopotámusz, ránézek, elmosolyodok, majd ő is, mire a lány, aki vele volt kijavítja, hogy vizilovat akarsz mondani:) Gyorsan megkérdeztem, hogy kolozsvári, és a következő mondata olyan jóóó koooolozsvárias volt. Egészen jól esett a lelkemnek.
Aztán du. voltam egy állásinterjún, valami diákmelós cucc, hát az épület előtt románul beszélnek a lányok. Azt hittem rosszul hallom, de később kiderült, hogy nem. Az interjuztató pasi szemei nagyon felcsillantak, mikor meghallotta, hogy tudok románul. Ha felvesznek, akkor valószínüleg ez miatt lesz.
Másik érdekes dolog: két pasi közt ültem: az egyik KOVÁCS Mihály, zene szakos hallgató, és a másik KOVÁCS László...érdekes ez az élet, ironikus kegyetlenül. Esetleg ha nem jutna eszembe az én KOVÁCSom, úgy intézi a főnök, hogy megtörténjen.
XOXO, K.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése