Az elindulásom inkább nem részletezném, hanem inkább rá térek a hatásos belépőmre. Egy órával hamarabb megérkezett a busz, így várnom kellett Oszkárra. Metróra le, villamosra fel, majd mikor odaértünk volna, én hasra estem. Bemutatkozásnak szín tízes. Reggel 6 óra után átvehettem a szobám, szobánkat...ahol egy olasz lány aludt. Hát, az első 2 perc után majdnem elsírtam magam, nem ezt vártam. Eléggé barátságtalan környezet:csupasz fal, szőnyeg nincs, nem tetszett. És még most sem, 12 óra elteltével. Napközben rá kellett jöjjek, h nem értik, amit mondok. Először is szerettem volna venni egy SIM kártyát, a kártyafüggetlen telefonomhoz. Majd a lány felvilágosított, hogy ki kell választanom a feltöltős kártyámhoz a Vitamax tarifákat, ha ugyan erre van szükségem. WTF?! Telefonkártya, bérlet elintézve. Mostmár nyugodtan eltévedhetek, mert minden tömegközlekedési eszközre van érvényes bérletem:D
Nem elég nagy a világ...amint kóboroltam a Westendben, egy ismerősömmel találkoztam. Ő is Erasmusos, az ELTÉre fog járni, s ráadásul anno, együtt gólyabáloztunk. Megbeszéltük az élményeket, és hogy Pest nem egy olcsó város.
Megpróbáltam kajához jutni. Az őskorban sem volt könnyü, de nekem se. Kedvenc gyorskajáldám a KFC, gondoltam veszek egy kriszpisztripsz menüt, úgyis olyan rég nem ettem, mellé Mountain Dew-t kértem. Az elárusító meg csak pillogtatott. Na mondom, akkor elmutogatom. De hát kicsi a világ, a mellette álló nő Kolozsváron születt, így megértette, h mit szeretnék és le is fordította: csípős-csirkemellett, gyömbér üditővel. A tápláló ebéd után bekeveredtem egy New Yorkerbe, ahol megvettem a 3 évet áhitott méhecskés pólómat, majd hazajöttem. És azóta ápolom az otthon maradtakkal a kapcsolataimat.
A lakótársam olasz, Bolognában él, pénteken megy haza. Beszélt(!?) egy férfival, fiúval, először azt hittem, h a barátjával vitatkozik, de a román tudásomra alapozva, rájöttem, h beszélgetnek csak. És eszembe jutott Zsófi barátnőm, aki szintén egy hangmagasságban és erősséggel beszél...
Este 11:46 van vagy 10:46 már nem tudom. De még mindig ápolom a kapcsolataimat. Azokat az embereket senki nem tudja pótolni. Köszönöm, hogy vagytok:)
Hamarosan érkezik a stáb másik fele, majd ő is beszámol:)
XOXO
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése