Azt hittem, hogy nem történhet semmi...Könnyes búcsú után felültem a buszra és elindultam a tizen s annyi órás utazásra. Az első három óra viszonylag hamar eltelt, olvastam, telefonáltam, sms-eztem...
Jelzem minden nagyobb hangyabolynál megálltunk, alig indultunk el, máris lassított a busz...Első sorban ültem, láthattam az utat.
9 óra felé tudatosult bennem, hogy otthon hagytam a fehérnemüimet...Értek ezalatt mindent és az összeset. Mert én mindig magammal hordom az összeset. Szóval kezdhetem a vásárlással...ójéh!(1.)
Valahogy besötétedik, mindenki szunyokál, lassan már a Királyhágónál járunk, amikor mondja az egyik sofőr a másiknak: "Kuplung nélkül maradtunk". Állítólag leszakadt valami villa. Sokat nem mondott ez nekem, de emlékeztem, hogy amikor én kuplung nélkül fékeztem, akkor kicsit rángatott:-"...s mindezek mellett ugye nem lehet váltani...Na mondom fasza. Megálltunk egy román faluban...több, mint egy órát álltunk. Az egyik sofőr a busz alatt, aztán a másik is, az emberek morgolódtak...én azt sem tudtam, h mit csináljak, csak arra gondoltam, hogy ójéh2. Elindulunk nagy nehezen, hát nem megyünk 5percet, megáll a busz, mert a sofőrnek, éjjel kettőkor levest kellett enni. ójéh3.
Nagy nehezen hazaérkeztem, Zuglóba, lepakolok, mondom le, nem KI. Erre Andi azt mondja, hogy jönnek valami bácsikák kalorifereket ellenőrizni...úgyhogy nem tudtam lefeküdni...ójéh4.
Még fél9 az óra...remélem sok hülyeség nem fog jönni a mai nap:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése