Mosolyogj!

Mosolyogj!

Összes oldalmegjelenítés

2011. február 28., hétfő

hmmmm

Hmmm....

Ezek a lányok csak zenészek lehetnek...kockás kabát, napszemüveg...mentünk ma Andival az Arénába, és amíg álltunk a buszmegállóban, addig mondta ezt két bácsi rólunk. Jót kacagtunk és megegyeztünk abban, hogy még a fürdőkádban sem éneklünk, hogy kíméljük a körülöttünk lévőket.
Hoooolnap költözünk. Valójában megszoktam itt. Csak ne lenne ilyen drága. Na de legalább lesz konyha, ahol majd konyhatündérkedhetek. Remélem se nem áztatom el, se nem gyújtom fel:-"Annyi a cucc, hogy ihaj-csuhaj..Ma is elindultunk, hogy vegyünk egy fülhallgatót, hát nem ing lett belőle:-?
Ma este voltam pizzázni. Egy olasz srác és csaj hívtak meg, általuk készített pizzát ehettünk, egy egész multikulti kis csoport: ausztrál-olasz-usa-magyar-finn....
A napokban írok még...a bennem lévő érzésekről...lassan nem tudom irányítani őket, követni meg végképp:)
XOXO, K

2011. február 22., kedd

A kutyacskának jó szíj lenne belőle...

A mai jó cselekedetem is megvolt:)) Útba igazítottam két honit. Elég volt megszólaljanak, éreztem, hogy ezek jó székely levegőn nőttek fel. Együtt buszoztunk 3 megállót, mikor az egyik beszól: A kutyacskának jó szíj lenne belőle, de olyan jó székelyesen:)) Olyan jól esett egyet kacagni:))
Moziztunk...megnéztünk egy szuper jó filmet. Szerelem, pasta, tenger. (link) Úgy mentünk, hogy nem tudtuk mit fogunk megnézni, ugyanis valaki meghívott, és mi nem utasítottuk vissza :D Ajánlom bátran mindenkinek...Volt egy két mondat, ami megfogott, és jóóóó nagyokat sóhajtottam mellé: a lehetetlen szerelmek kellenek mindig és egy életen át kísértenek-vagy valami ilyesmi.
Ma beszéltem telefonon a dékánnal, rektorral vagy nem tudom kivel, csak azt, hogy valami fő az egyetemen, sőt, a végén még sms-t is kellett írnom neki, amire válaszolt. "Jó fej a H. "- meglepett a közvetlensége és a humora, s pláne, hogy mennyit tud beszélni. Segítőkész volt, és ez nagyon jól esett, az ilyen dolgokért érdemes élni, s ezek mozdítanak ki a szürke reggelekből.
:-"
XOXO, K.

2011. február 20., vasárnap

Kislány, ne a vészjelzőt!

Ma reggel buszoztam hazafelé, ne mondjam, hogy már nem kellett megvárjam az éjjeli járatot, ugyanis normálisan közlekedtek a buszok..szóval, jöttem haza, felálltam, hogy jelezzem a leszállási szándékom, mert hanem nem áll meg a busz. Közben ment a zene a fülemben. Megnyomom a gombot, s mindenki rám néz s a busz fékez. :-" Erre egy tag: "én már a metrót is állítottam meg." Ennyire álmos nem lehettem. 

2011. február 19., szombat

Flag party


Az este megvolt, úgymond az első hivatalos party. Most úgy vagyok, hogy a hangom nem az igazi, és olyan izomláz van a hasamban, hogy alig bírok mozogni.
A flag party lényege az lett volna, hogy MINDENKI a saját nemzetének megfelelő zászló színeiben pompázik. Én becsületesen fel is öltöztem piros, sárga, kékbe, sőt, még a körmeimet is így festettem ki. Felvettem a sárga blúzomat, amit az ócskán vettem Mártussal, amikor mentettem a csigákat, a kék terranovás gatyómat, amit frissen szereztem, és a piros cipőmet, amit 30 lejért vettem, a blokk alatt, Kolozsváron és, ami  Nándi kedvence, és Kovács Szabi is szívesen figyelte benne a bokamozgásomat:)) A bulizó hely, a Klub49 volt....úgy képzeltem, mint Kolozsváron az Atmost. Mivel, próbálok olyan dolgokat, enni, venni, inni, amik otthon nincsenek, így ittam egy macifröccsöt-asszem bor, víz és valami szörp. Egész jó volt. A buli annyira nem ragadott magával, de jól szórakoztam. Megismerkedtem egy olyasz sráccal, aki nem igazán képviselte nemzete színeit, egy magenta színű ing volt rajta. Leginkább, ami meglepő volt, hogy tudott magyarul, sőőőt magyar-oroszt tanul az egyetemen. Kérdeztem, hogy miért pont magyar, "véletlenül" kezdett el magyarul tanulni. Sármos fiatal ember volt, olyan igazi olasz macho.
Aztán...fejlesztem az angol tudásom. Beszéltem kb. fél órát egy ciprusi fiúval, akit Andreasnak hívtak. Leszólított, mert felismerte a nemzeti színeket rajtam. Mesélte, hogy dolgoztak náluk románok, és megtanították egy csomó fontos dologra: első sorban: Noroc! Aztán azt is elmesélte, hogy milyen szavakat ismer magyarul, így ebből kifolyólag megtanultam, hogy a vila, náluk egyebet jelent, a pasik kukijárra utalnak vele:-" Elkezdtem mesélni neki, hogy van itt egy olyan helység, hogy Pula...erre nagy kacagásban tört ki, mivel tudta, hogy mit jelent ez a szó. Drága honfitársaim ezt is megtanították neki:D Aztán közös téma volt még Prága, megegyeztünk abban, hogy ritka szép város. Mindezek mellett, alatt, közben, rengeteget kacagtam, azt hiszem innen az izomláz:D
És milyen kicsi a világ. Találkoztam volt oszim lányával...
XOXO. K

2011. február 16., szerda

:-"

http://www.youtube.com/watch?v=eocCPDxKq1o
..I forgot to say out loud how beautiful you really are to me
I cannot be without, you're my perfect little punching bag
And I need you, I'm sorry..

Film nézés


Mi, Andival nagyon tudunk...filmet nézni. Hál' Istennek azt a jó szokásomat nem hagytam el, hogy a filmbe belealszok, sőt átadtam ezt a jó szokásomat:-" Egy részt a sorozatomból 3 vagy 4 nekifutásból néztünk meg, már nem tudom pontosan.
A mai nap elintéztük az ideiglenes diákigazolványt, remélhetőleg holnap a tantárgyfelvétel is meglesz.
Kaptunk egy meghívást, disznóvágásra! 36 ezer ft-ba kerül! Hát nem fogok élni vele, ugyanis ha az otthoniak megtudják, kiakadnak, hogy kiadok ennyi pénzt, s mikor otthon van, ingyen és bérmentve, akkor húzom az orrom. Andi meg azt mondja, h ennyi pénzre egy fél disznót is lehet venni. :D S másik, nem is érdekel! :))
A hétvégén egy lány, azt mondta, hogy Katával vigyázni kell, mert ő egyetemista, és bírja a bulit! Ebből kifolyólag már nagyon várom a pénteki bulit!:D Még alig találkozott a csoport, jó lenne valami összerázó dolog.
Jaaaa...és van amaretto! :->:-> Biztos nem hat lej, de legalább van:)
XOXO.K

2011. február 14., hétfő

Kajtárék...

Jenőt három éve nem láttam...de három év után, épp úgy tudtunk beszélgetni, mintha múlt héten lett volna. Tényleg egy jó barát. Mindig is tudtam, de az elmúlt 24 óra megerősítette. Nem tudom, hogy mi köt hozzá, de azt érzem, hogy vannak olyan láthatatlan szálak, amelyek határokon át nyúlnak, se tér, se idő, se ember nem tudja ezeket elvágni, szétszakítani.
Amikor leszálltam a buszról, és megláttam, pont úgy csüngtem a nyakán, mint Petőfi. Változtak felé a dolgok, új lakásba költözött. De nem akármilyenbe! Végigvezetett, megmutatta mi hol van, de leginkább, a "mézeskalács házikó" tetszett. És az, ahogy mondta: "itt lakik édesanyám". Van, aki a himnusz hallattán lesz libabőrös, nálam ez a mondat volt az. Az anyukája úgy magához szorított mintha legalább családtag lennék. És tényleg, úgy éreztem magam, mintha otthon lettem volna. Jól esett elpanaszkodni a bajaimat, és pláne, az, hogy megértették s valamikor átélték...hiszen mi egy vérből valók vagyunk.
Le a kalappal előtted Emma néni és Jenő:)

2011. február 13., vasárnap

Különlegesek vagyunk



„Mi a te anyanyelved? Magyar. Ez tök jó!”- hát még szép, hogy magyar. Ebből kifolyólag az egyetemen is megbonyolítottuk a dolgokat. Különleges helyzetet teremtettünk, Mi, Andi, Kata, Adél. Nem számoltak azzal, hogy mi vagy esetleg, aki Romániából jön az ELTÉ-re az tudhat magyarul, és esetleg szeretne magyarul tanulni. Ezzel az információval, Csillag Zoltánunknak, adtunk egy kis munkátJ De hiszem, hogy meg tudják oldani.
Bentlakás, vagy kollégium, ahogy itt hívják. Tegnap este írtam egy mailt a Bolyai igazgatójának, hogy szeretnék ott lakni. Azt javasolták, hogy legyek nagyon szívhez szóló, legyen nagyon tragikus a helyzet, mintha nem az lenne, és érezze, hogy ezt a levelet két nagy könnycseppel a szememben írtam. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz, ugyanis tegnap este írtam, még sehol semmi. Mondjuk ez érthető is, hiszen hétvége.
A tegnap este, pénteken, alkoholiztunk.. Életemben először..pikáns részleteket itt ne várjatok:D Annyira hiányzott az otthon, egy bulgakovos tolakodás, le a lépcsőn, fel a lépcsőn, promóciók szemelése, és ti, SZÉK stábja. Majd otthon is alkololizunk, ezt nem lehet kihagyni.
Buszon vagyok. Megyek Tótvázsonyba!!!! Mostmár tudom Orsi és Andi, hogy milyen lehetett nektek, amikor Annacskából vizsgáztunk. Valaki olyan alkohol szagú, hogy minnyá elájulok, én csak abban reménykedek, hogy nem én vagyok:D 3 éve nem voltam Tótvázsonyban, rendesen izgulok. Sok szép emlék, ember köt oda.
Pre info day megvolt, Andival lesétáltuk a lábunkat, de ugyanakkor jó nagyokat is kacagtunk. Érdekes volt az egyetemen. 2 személyt lestem meg, facebookon, még otthon, természetesen mindkettő fiú, azok közül, akik csoporttársaim lesznek fél évig. És pont mellettük ültem. Véletlenül. A mellettem ülő fiú, kért egy írószert, sikeresen kiválasztotta az egyetlen román feliratost: „bine ác venit....” Rám néz, te román vagy? Mondom, nono, ájm onli from Roméniá, bát ájm ö hungárián görl. Válasz: Áj no, from Trenszilvéniá...Érdekes..
Ráadásul a nevem a köv. módon olvasták: Máthiö...akár francia is lehetnék:D

Itt ül mellettem egy csaj és azt mondja: nem hívtam Szabolcsot, nem akarom látni. Milyen jó is neki. Én valahogy elviselném az én Szabolcsomat, legalább egy fél óra csipkelődésre.
XOXO, Kata

2011. február 10., csütörtök

Boldogság

Ma nagyon boldog vagyok:) Úgy ébredtem, hogy rátaláltam egy réééégi ismerősömre, mivel még félig aludtam, amikor bejelöltem, aki szintén itt van Pesten. Tótvázsony-Csernáton cseretáborkor ismertem meg, már ez a tény sokat mond. Mert ezek a táborok rengeteget adtak nekem, legszebb emlékeim közé tartoznak. Azoknak, akik voltak és ismernek, elárulom, hogy a gerlepár másik feléről van szó:D Igazán örülök neki, évek óta nem beszéltünk.
Tegnap vásároltunk:D Promóció volt :D A szó szoros értelmében. Vettünk ezt azt. Elhatároztunk, hogy összegyűjtünk minden cimkét:-"
Aztán a tegnapi nap hasznos volt, ugyanis megtanultam, hogy mi is a magyar neve kedvenc felvágottamnak: muschi file-csemege karaj :D
Ma reggel, lakótársam unokatesója, akiről kiderült, hogy szintén hazai, azt mondta, hogy beleráz a pesti életbe, akinek bánata van, az elfelejti.
Nem tudom, de itt minden percben történik valami. Valószínüleg otthon is, csak azt nem értékeltük annyira, nem vettük figyelembe.
A mai terv Hősök tere, majd Belváros:) ...

Pesti start

Az elindulásom inkább nem részletezném, hanem inkább rá térek a hatásos belépőmre. Egy órával hamarabb megérkezett a busz, így várnom kellett Oszkárra. Metróra le, villamosra fel, majd mikor odaértünk volna, én hasra estem. Bemutatkozásnak szín tízes. Reggel 6 óra után átvehettem a szobám, szobánkat...ahol egy olasz lány aludt. Hát, az első 2 perc után majdnem elsírtam magam, nem ezt vártam. Eléggé barátságtalan környezet:csupasz fal, szőnyeg nincs, nem tetszett. És még most sem, 12 óra elteltével. Napközben rá kellett jöjjek, h nem értik, amit mondok. Először is szerettem volna venni egy SIM kártyát, a kártyafüggetlen telefonomhoz. Majd a lány felvilágosított, hogy ki kell választanom a feltöltős kártyámhoz a Vitamax tarifákat, ha ugyan erre van szükségem. WTF?! Telefonkártya, bérlet elintézve. Mostmár nyugodtan eltévedhetek, mert minden tömegközlekedési eszközre van érvényes bérletem:D
Nem elég nagy a világ...amint kóboroltam a Westendben, egy ismerősömmel találkoztam. Ő is Erasmusos, az ELTÉre fog járni, s ráadásul anno, együtt gólyabáloztunk. Megbeszéltük az élményeket, és hogy Pest nem egy olcsó város.
Megpróbáltam kajához jutni. Az őskorban sem volt könnyü, de nekem se. Kedvenc gyorskajáldám a KFC, gondoltam veszek egy kriszpisztripsz menüt, úgyis olyan rég nem ettem, mellé Mountain Dew-t kértem. Az elárusító meg csak pillogtatott. Na mondom, akkor elmutogatom. De hát kicsi a világ, a mellette álló nő Kolozsváron születt, így megértette, h mit szeretnék és le is fordította: csípős-csirkemellett, gyömbér üditővel. A tápláló ebéd után bekeveredtem egy New Yorkerbe, ahol megvettem a 3 évet áhitott méhecskés pólómat, majd hazajöttem. És azóta ápolom az otthon maradtakkal a kapcsolataimat.
A lakótársam olasz, Bolognában él, pénteken megy haza. Beszélt(!?) egy férfival, fiúval, először azt hittem, h a barátjával vitatkozik, de a román tudásomra alapozva, rájöttem, h beszélgetnek csak. És eszembe jutott Zsófi barátnőm, aki szintén egy hangmagasságban és erősséggel beszél...
Este 11:46 van vagy 10:46 már nem tudom. De még mindig ápolom a kapcsolataimat. Azokat az embereket senki nem tudja pótolni. Köszönöm, hogy vagytok:)
Hamarosan érkezik a stáb másik fele, majd ő is beszámol:)
XOXO

Sok ideje...

Átolvastam a régi bejegyzéseimet....Te jószagú szentmogyoró!!!! Ennyire elkenődött nem lehettem! Ez nem is én voltam! Egy év távlatóból....nem mondom, hogy azóta teljesen okés minden, sőőőt...de ilyen pesszimista, önsajnáltató gondolatok meg sem fordulnak a buksimban. Ha nincs szükséged rám, akkor pá.
Azért, hogy gyorsan elűzzem a pesszimista gondolatokat, sablont váltottam, ami vidámabb :D Legyen elég a szürkeségből.
Egy év alatt sok minden történt, egy szízön Szex és Kolozsvárt is forgattunk már. Most kezdünk az újabb sorozatnak, Budapesti helyszínelők. Jó kell, h legyen.
Csak ne hiányoznátok ti:) Ti életem mentorai és megrontói. Tényleg az egyetemi évek a legszebbek, hiszem, hogy így volt teljes az elmúlt 3 és fél év.